A tisztességes az lenne, hogy azt mondják, hogy a Wikipédia szabad, anonok szerkeszthetnek, akkor ennek következményeit becsületesen lenyelik.
Az anonimitás, és az IP cím nem csak a Wikipédia, hanem az egész Internet egyik tulajdonsága. Az egész Internet ugyanis alapjában egy szabad, nem centralizált, nem nagyon kontrollált szerkezet. Az Internet esetében ennek megvannak a hatalmas előnyei, és hát van pár hátrány. A hátrányokat az előnyökért cserébe tudatosan vállalták.
Az Internet esetében az anonimitás a szabadságot jelenti. Az egész Internet egy igen szabad közeg, amelyben tényleg bárki feltehet bárhova bármit. Még a különböző államok törvényei sem tarthatóak be teljes mértékben, hiszen még ha a Magyar Állam le is cenzúrázik valamit, más címen az elérhető lehet magyarul is. Emiatt mindenféle szélsőséges tartalom van jelen. Hasonlóan a szex, pornó, csalások, átejtések, az „urban legends”-nek nevezett pletykák, a paranoiás elméleteknek, irracionális elképzeléseknek semmi határa nincsen.
Jó lenne, ha az emberek nem írnának annyi hülyeséget, ha önként visszafognák magukat, de ezt nem reális elvárnunk a közeljövőben. Az emberiség átlag IQ-ja most ennyi. Szóval nincs ezzel különösebb baj, ugyanis az Internetről ez köztudott, a szabadság az értéke, nem a tartalmi megbízhatósága. Értelmes ember nem fogad el olyan érvet, hogy „ezt az Interneten olvastam, tehát komolyan veendő”. Nem, ha valaki csak úgy olvas valamit az Interneten, az önmagában nem komoly dolog.
Más a helyzet a Wikipédiával amely egy lexikon akar lenni. Írtam már arról, hogy a Wikipédia nem lexikon, és miért nem. Nem akarom ismételni magamat, most egy másik problémát veszünk szemügyre.
Az anonimitáshoz térünk vissza. Az Interneten általában ez akkor gond, ha mondjuk szavazások vannak. Magam ezzel az ún. Versmetró szavazáson szembesültem a Wikipédián kívül, majd itt a Magyar Virtuson is. Az a gond, hogy azt kellene biztosítani, hogy egy ember egyszer szavazhasson, de minden ember szavazhasson. Ez alapvetően lehetetlen. Lehet azzal próbálkozni, hogy regisztrációhoz kötik a szavazást, de ki nem tud párszor regisztrálni? Lehet e-mailhez kötni a regisztrációt, de ki nem tud több e-mailt regisztrálni? Lehet nehezíteni a regisztrációt, hogy ne lehessen programmal csinálni, és egy embernek is több fáradtság legyen. Ezzel legfeljebb fékezni lehet a dolgot.
A másik próbálkozás az IP cím. Csakhogy az IP címnek semmi köze egy emberhez. Az egy hálózati kártyát azonosíthat, nem embert. Még ez sem igaz, hiszen vannak dinamikus IP címek, és egy statikus IP cím is változtatható. De egy ember több IP címet használhat, és több ember egy IP címet is.
A megoldás csak az lenne, ha az állam valamilyen egyedi internetes azonosítót adna ki az embereknek, ami mondjuk titkos lenne, biztos, ami biztos. Ezzel lehetne mindenhol szavazni. A dolog azért is jó, ha biztosítható lenne a titkossága, mert ezzel akkor adót bevallani is lehet, és parlamenti választásokon is lehetne internetesen szavazni. Adózásra már van ilyen, nem tudom, hogy másra merik-e használni ugyanezt majd.
No de térjünk vissza a fiktív megoldások helyett a helyzetre. A Wikipédia sajátságosan skizofrén filozófiával rendelkezik. Először is nagyon szabad akar lenni. A szoftver úgy készült, hogy regisztráció nélkül is lehet szerkeszteni. Ez nagyon szabad elgondolás, ami menet közben nem bizonyult jónak, de a világért sem változtattak volna rajta.
Menet közben rájöttek, hogy hát azért ezekkel az ún. anonimokkal baj van. Túl könnyen belevandálkodnak dolgokba, és nem kontrollálhatóak. Nem lehet tudni, kicsodák ők. Igaz, a regisztrált felhasználók esetében sem mindig lehet tudni, ki kicsoda, hiszen bármilyen nicket választhat, nem kell, hogy eláruljon magáról semmit. Valószínűleg van egy pár olyan felhasználó, akinek több nickje van regisztrálva, és röhög a markában a Wikipédia bugyuta megoldásain.
A Wikipédia egyik filozófiája az, hogy nem korlátoznak semmit, majd a többség lerendezi a dolgokat. De ez nyilvánvalóan nem működőképes. A többség nem figyel mindenre oda, nem szereti, ha ugrálniuk kell korrigálni dolgokat, nem szeretik, ha jönni kell leszavazni másokat.
Ezért aztán menet közben a Wikipédia itt is változtatott. Az anonoknak kevesebb a joguk, az ő szerkesztéseiket lehet törölni következmény nélkül. A fontos szavazásoknál szabályokat állítottak fel. De vannak olyan szavazások, ahol az anonok is szerepelhetnek. És miért is ne? Az ugyanis egy elitizmus, hogy bizonyos szerkesztőknek előjogaik vannak. Ez az elitizmus ellentmond a Wikipédia szabad szellemének. Tehát a Wikipédia elitista is, de szabadnak is mondja magát. Egyik sem igaz, a Wikipédia anarchikus is, és diktatórikus is egyben, egy zagyvaság. Elvbe ugyanis az anonok szavazhatnak sok helyen, de gyakorlatilag a hatalmasok ezt utólag simán ignorálják.
A Wikipédiára nagyon jellemző ez: nincsenek tisztázva az elvek, utólag, ad hoc alapon állap0tanak meg dolgokat. Sok minden„így szoktuk” alapon dől el, de az „így szoktuk”, mivel nincs lepapírozva, változik. Van, aki azt mondja, hogy „így szoktuk”, van, aki azt, hogy amúgy. Egy zagyvaság az egész, nem lehet rajta kiigazodni, nincs megszervezve.
Visszatérve az IP címekre, mert ugye ez a fő téma. Tehát meg is vannak engedve az anonok, mert a Wikipédia nem enged, nem vallja be, hogy a szabad image tarthatatlan. Mindenképpen azt kell mutatni a világnak, hogy a Wikipédia szabad dolog. A valóságban viszont eme szabadság következményeit nem akarják elviselni, tehát jön a diktatúra: a cenzúra, a gondolat-rendörség, az ÁVÓ.
Mert hogy ha van két anon, vagy van két nick, aki szavaz, akkor az lehet csalás. Csakhogy semmi objektív eszköz nincs annak megállapítására, hogy két nick azonos, vagy két IP cím azonos embert takar. Ha nincs objektív eszköz, jön a koncepciós per: megpróbálnak találgatni, okoskodni, nyomozni, és persze objektív eszköz hiányában jönnek a durva, zsigeri eszközök: az olyan embereket fogják támadni, akik ellenszenvesek, s az olyat nem gyanúsítják, aki rokonszenves. Így válik az IP cím és nick azonosítás, a Wikipédia diktatúrájának „terroreszközévé”. Hogy a Wikipédiában diktatúra van, azt nem teszem idézőjelben, mert az van. Terror a terror szabadabb értelmében van: azaz agyatlan elnyomás.
Nos látjuk tehát, hogy az IP cím és a regisztráció sem jó megoldás: egyik sem azonosít embert. A WP viszont alkalmazza mindkettőt. És alkalmaz a tökéletlenségek miatt bugyuta eszközöket. Nem alkalmaz egyébként értelmes eszközöket. Például e-mail cím nélkül lehet regisztrálni. Pedig az e-mail címhez kötésből senkinek nem volna baja, és kicsit szűrne. Nem alkalmaznak a regisztráló szoftverek kiküszöbölésére sem védelmet, pedig ezt széles körben alkalmazzák. Az értelmes védelmet nem alkalmazzák, helyette agyatlan megoldásokat alkalmaznak.
Ennek eredménye, hogy ha van egy kiutált alak, akkor az azzal egyet értőket is kiutálják. Nem állhat melléje senki, mert akkor neki is annyi. Persze, diktatúrákban szokásos ez a megfélemlítés. Így lehet, hogy kitiltanak, csak mert azonos nézeten vagy valakivel, vagy csak mert azonos országban vagy cégben vagy.
Arról nem is beszélve, hogy ezzel mennyire vissza lehet élni, ha valaki be akar mocskolni valakit: egy IP címről elkezdi utánozni a nézeteit, és csinál valami szabálytalanságot. Rögtön blokkolják mindkettőjüket.
Aztán ott van még a személyes adatok védelme. Amikor egy felhasználót azonosítanak egy másikkal, akkor azt mondják, azonos az IP címük. Az egy dolog, hogy ez nem bizonyít semmit. De az egy másik, hogy ezzel személyes adatot adtak ki. Ha valaki tudja, hogy Béla IP címe ez, aztán azt mondják, Józsié ugyanaz, akkor ezzel adatot adtak ki. Ez főleg akkor lehet, ha Béla és Józsi nem ugyanazok, akkor lehet, hogy én ismerem Bélát, és tudom az IP címét, és tudom, hogy Józsi ki, de nem tudtam az IP címét.
Aztán lehet, hogy IP címet és nicket azonosítanak. Egy anont és egy nicket. Ez esetben kiadták a nick IP címét. Bugyuta módon a regisztráció indoklása az, hogy ezzel eltakarhatod az IP címed. A Wikipédia ezzel biztosítja az adatvédelmet állítólag. Hát a fenét se ér ez, ha van rajta kiskapu, ha adott esetben mégis kiadják azt.
Hogy mi a megoldás? A személyek azonosítására nem tudok megoldást, csak azt, amit az államilag garantált azonosítóról mondtam. Amíg az nincs, nincs megbízható megoldás. Minden internetes site, a Wikipédia is alkalmazhat különféle tökéletlen megoldásokat. Lehet az „egy IP cím egy ember” elve, ami hézagos, de legalább egy elv. Lehet az „egy regisztráció egy ember elve”, ami kijátszható, de egy elv. Minden normális site dönt valami mellett.
A Wikipédia az egyetlen bugyuta site tudomásom szerint, amelyik nem dönt, hanem összezagyvál mindent: nem áll ki egyetlen elv mellett sem következetesen, hanem kavar, visszaél.
A tisztességes az lenne, ha ha azt mondják, hogy a Wikipédia szabad, anonok szerkeszthetnek, akkor ennek következményeit becsületesen lenyelik. Vagy az is következetes volna, ha azt mondanák, csak regisztráltak szerkeszthetnek, és nem nyomozunk, a következményeket lenyeljük.
De nem, a Wikipédia nem egy ilyen becsületes site. A Wikipédia nem tud dönteni, nem tud következetes lenni, és nem tudja elviselni a döntéseinek következményeit. Megpróbálnak mindenfélét összezagyválni, hogy abból kijöjjön valami. Nos, biztonság nem jön ki, igazságosság nem jön ki, hanem egy diktatórikus anarchia jön ki. Amelyben sokféle zűrzavar van, és a zavarosban halásznak az istenkirályok.
