Mi tehát a Wikipédia? Nem sokkal több, mint pár, esetlegesen összejött ember esetlegesen szerkesztett közösségi véleménye. Nem méltó a lexikon névre.
A Wikipédia saját maga által adott másik neve, „alcíme”, hogy „A szabad lexikon”. A szabad jelző bizonyos mértékig jogos, hiszen mindenkinek van kezdeti joga szerkeszteni. De vajon jogos-e lexikonnak neveznie magát? Ezt fogom megvizsgálni.
A „lexikon” szó jelentése a Wikipédia saját cikkelye alapján: „A lexikonok (más formában enciklopédia, encyclopaedia) az emberi tudás írásos gyűjteményei.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/lexikon).
Nos, a „tudás” szó az már problémásabb, erre nem kapunk jó meghatározást (ami abban a szócikkben jelenleg van, azt én írtam, de nem mondom, hogy kielégítő (http://hu.wikipedia.org/wiki/tudás).). Mindenesetre a tudás valamilyen szempontból több, mint vélemény. A helyett, hogy a tudás mibenlétén elmélkednék, ami egy igen nagy és mély téma,és elvezet a tudományfilozófia rengetegeibe, inkább azt vizsgálom meg, hogy a Wikipédia tartalmáról mit mondhatunk el úgy általában? Milyen kritériumnak tesz eleget.
Azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy a Wikipédiában tudományos tudás van, hisz ez nem szempontja a Wikipédiának. Nincs olyan irányelv, amely előírná vagy akár csak javasolná, hogy tudományos tudás legyen a Wikipédián. Még az sincs, hogy mondjuk tudományos témában tudományos tudásnak kell szerepelnie.
A Wikipédia irányelvei a tudományos irányelvektől igen távol állnak. Nincs peer-review, a cikkeket nem tudósok írják. Még olyan egyszerű előírások sincsenek, hogy a megfelelő hivatkozásoknak szerepelnie kell. Ez csak ajánlás, amit nem nagyon tejesít a Wikipédia a gyakorlatban. De egyébként is ez igen kevés volna.
Egy jobb lexikonban a tudományos szócikkeket tudósok írják, és nem is nagyon van más szócikk, mint ami valamely tudomány illetékessége alá tartozna. A lexikonoknak ezen kívül van felelős szerkesztői bizottsága, főszerkesztője, aki annak tartalmáért felelősséget vállal, így feltehetően valamelyest felelősséget is érez. Ezen kívül a lexikon kiadója szintén felelős anyagi okokból a tartalomért.
Ezzel szemben a Wikipédiának nincsenek szerkesztői bizottságai, nincs főszerkesztő, nincs anyagilag különösebben érdekelt kiadó. Senki nem kell hát, hogy felelősséget érezzen, és nem is nagyon érez. Persze a nagyobb botrányok okoznak némi gondot, de ki érez felelősséget egy szócikk tartalmáért? A lelkes aktivisták éreznek,akik a téma fanatikusai, csakhogy ők abban érdekeltek, hogy az ő verziójuk kerüljön fel. Ennél objektívebb felelősséget nem éreznek.
Mit mondhatunk a Wikipédia tartalmáról mégis? Próbáljunk valami pozitív meghatározást adni, valami többet, mint az, hogy valamiféle vélemény szerepel ott.
Mondhatjuk-e, hogy a Wikipédia a társadalom többségi véleményét tükrözi, és mint ilyen, az elfogadott véleményt, ami hát közel áll ahhoz, amit tudásnak nevezhetnénk. (Bár sok esetben durván eltér, vannak bevett téves nézetek.)
Nem mondhatjuk, hisz a Wikipédiát nem a társadalom egésze szerkeszti, még csak nem is egy nagy többsége. Még az sem igaz, hogy egy jól reprezentáló kisebbsége. A Wikipédiát a társadalom egy bizonyos szelete szerkeszti, amely egyáltalán nem reprezentálja megfelelő módon a társadalmat.
Még rosszabb a helyzet, ha egy-egy szócikket nézünk, és vitás helyzeteket. Nem mondhatjuk azt, hogy egy ilyen kérdést a Wikipédia szerkesztői konszenzussal döntenek el, vagy szervezett szavazással. Ritkán van ilyen. A legtöbb esetben pár ember vitáján dől el a dolog csak. Tehát az, hogy mi kerül oda, nagyon függ attól, hogy éppen milyen emberek vetődnek oda, mennyire vesznek részt a vitában, mennyire kitartóak.
Még azt se mondhatnánk, hogy a szócikkeket azon 2-5 ember többségi véleménye dönti el. Van, amikor egyszerűen az győz, aki kitartóbb. Van olyan, hogy bent marad valami, mert egyetlen ember képviseli, de kitartóan. Van olyan, hogy az adminisztrátor eldönti, hogy melyik verziót védi le mesterségesen. Tehát itt adminisztrátori önkénytől függ a dolog. És még azt se mondhatnánk, hogy az adminisztrátor azt mondja, hogy „Én Brendel Mátyás vállalom azt,hogy ez a helyes tartalom”, mivel sok adminisztrátornak nincs neve, illetve nem nyilvánvaló az olvasónak, hogy ő felelős azért a döntésért.
Mi tehát a Wikipédia? Nem sokkal több, mint pár, esetlegesen összejött ember esetlegesen szerkesztett közösségi véleménye. Nem méltó a lexikon névre.
Hasonlítsunk össze egy klasszikus lexikont, és két internetes próbálkozást abból a szempontból, hogy alapelvei, működése milyen. A két internetes próbálkozás a Nupédia és a Wikipédia. A Nupédia alapelve még a peer-review volt. Itt tehát ugyan bárki vállalkozhatott szerkesztésre, de azért voltak megkötések. A Nupédia működése is különbözött egyhagyományos lexikon működésétől, de elég hasonló volt ahhoz, hogy lexikonnak lett volna nevezhető. A Nupédia eredménye az volt, hogy nem működött elég jól. A Wikipédia a Nupédia kudarcából jöt létre, mint egy ad-hoc módosítás. Azzal, hogy mindenki szerkeszthet, a vállalkozás hatalmas robbanásnak indult a Nupédiához képest.
A Wikipédia tehát sikeres, sőt, úgy tűnhet, hogy a változtatások szükségesek voltak a működéséhez. Még ha ez így is van, amiben nem vagyok biztos, akkor is, ennek ára az, hogy a Wikipédia tulajdonképpen nem lexikon.
Most a Digital Universe egy újabb kísérlet arra, hogy visszatérni a lexikonhoz közelebbi, minőségibb munkához. A beindulással kínlódik, tehát ismét úgy tűnik, hogy a túl sok megkötés nehézséget okoz. De mégis, ha lexikont akarunk létrehozni, akkor szükséges ezt végigkínlódni.
A címbeli zárójel azért van, mert az ismereteim elsősorban a magyar Wikipédiára vonatkoznak. Az azonban az angol és más Wikipédiákra is igaz, hogy nem teljes0tik egy lexikon kritériumait, legfeljebb ott nagyobb a közösség, és az ad hoc rendszer egy kicsit jobb szemetet produkál.
Garancia, rendszer, irányelvek, amik biztosítanák a minőséget, a tudást, azt, hogy a Wikipédia lexikon legyen, az az angolban sincs. Az angol Wikipédia is csupán néhány ember összedobált véleménye, legfeljebb az a néhány az több, és így több benne a véletlenül jól összedobott vélemény.
