Áttörés, csoda, forradalom? Az alábbi esszében azt a meggyőződésemet fejtem ki, hogy a Wikipédia sikere inkább mennyiségi, és minőségi szempontból messze jobb is lehetne...
...ha az alkotói egy jobb rendszert terveztek volna. A Wikipédia ilyen kritikája nem újdonság (ld. Irodalomjegyzék), én a magyar Wikipédiában fél évig igen aktív tagként (http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Math) személyes tapasztalatot és néhány konkrétabb, eltérő kritikát tudok hozzátenni a meglévő kritikákhoz. Az eddigi kritikák szinte csak a Wikipédia megbízhatóságával, és valamilyen kontrolláló, főszerkesztői rendszer javaslatával foglalkoztak. Larry Sanger, a Wikipédia egyik alapítója írt erről egy cikket (ld. Irodalom 6.). Én ezen túl mennék, és más problémákat és megreformálnivalót is felvetek.
Anarcho-diktatúra
A Wikipédia néhány döntéshozatali módja igen demokratikusnak néz ki. Sok kérdésben szavazással döntenek, sokszor igen kifejlettnek látszó módon. Ugyanakkor a Wikipédia távolról sem demokrácia, és bevallottan nem az. A demokrácia ugyanis nem csupán annyi, hogy néha szavazások vannak. Ennyi erővel akár a szocializmus is demokrácia lett volna.
A Wikipédia azonban bevallottan nem demokrácia, és ha számon kérik, akkor az indokok szerint nem is törekszik rá, mivel nem ez a feladat. Ez az érv azért gyenge, mivel nem ad számot arról, hogy egy ekkora, nyílt project megalkotásához elengedhetetlen a rendszer, a közösség megszervezése is. A baj tehát nem csupán az, hogy nincs demokrácia, hanem az, hogy a szervezők, a közösség nem is igényli, hogy a társadalmukat megszervezzék, nem látják ennek fontosságát, nincs tisztázva a Wikipédia társadalmi formája. Egy ilyen rosszul szervezett közösség produktuma pedig nem is lehet magas szintű.
Ennek megfelelően például vannak szavazások, de a szavazáson a szerkesztők bizonyos rétege vesz csak részt, a szavazások csak bizonyos kérdésekről vannak (lapok törlése, kiemelt lapok, néha irányelvek), más dolgokról nem annyira (nincs rendszeres törvényalkotás, nincs leválasztás, vagy újraválasztás). Így nem mondható, hogy a Wikipédia döntései a közösség többségének, vagy legalább megnyilvánuló nagyobb része többségének a véleménye.
A hiányzó demokratikus rendszert egy anarcho-diktatúra pótolja. Bizonyos kérdésekben egyszerűen anarchia van, azaz semmiféle rend nem alakul ki, és szinte senki nem is törődik vele. Ezekben a kérdésekben ad-hoc alapon dőlnek el dolgok. Így bizonyos tartalmi kérdésekben óriási eltérések vannak szócikkenként. Teljesen esetlegesen dőlnek el dolgok. Erről majd még lásd a figyelem hiányáról szóló részt.
Más kérdésekben, mivel szükséges valami rendnek kialakulnia, az elemi kényszer az adminisztrátorokat korlátlan diktátorokká emeli fel. A Wikipédia társadalmi rendje olyan, mint az emberiség történelmi rendje valamikor az ősközösség és az ókor átmenetében: az ősközösségből örökölten még sokmindenben anarchia volt, amely anarchiából a legkényszerítőbb dolgok mentén istenkirályok nőttek ki.
Ezen istenkirályok leválthatatlanok, mivel nincs rendszere a leváltásnak, vagy újra megmérettetésnek. Azt gondolhatnánk, hogy ha nagy az elégedetlenség, akkor úgyis leváltják, ennek elég a lehetősége. De nem. Gondoljunk csak bele, ki merné leváltani a miniszterelnököt, ha a négy éves választások kötelezősége nem volna benne a rendszerben? Ki váltotta le a királyokat? Csak valami égbekiáltó hiba esetén történt meg ilyen.
A rendszerben nincs benne a kritika, az újraértékelés mechanizmusa, nincsenek meg a demokratikus garanciák. Az emberek nem ismerik fel eme intézmények jelentősségét.
A „törvényesség” hiánya
A demokráciához hozzá tartozik egy törvényességi rendszer is. Az egy primitív demokrácia ahogy az emberek megfelelő törvényi keretrend nélkül, ad-hoc alapon döntenek el dolgokat. Az ilyen döntésekben súlyos következetlenségek alakulnak ki. A különféle államrendszerekben erre alakul ki a képviseleti demokrácia, a törvénykezés, az alkotmányosság, az ítélkezés külön rendszere, stb...
Egy megfelelő törvényi rend biztosítja azt, hogy a különböző döntésekben következetesség legyen, ennek sok mechanizmusa van. Egyrészt az alkotmány és a törvények kettős rendszere azt segíti elő, hogy a törvények egy bizonyos absztraktabb rendszernek megfeleljenek. Az alkotmányról elfogulatlanabbul, objektívebben tudnak dönteni a törvényhozók, és kétharmados egyetértés szükséges hozzá. Majd ez szabályozza a meghozható törvényeket. Az alkotmánybíróság pedig őrzi ezt.
Egy másik dolog a íróság és a törvényhozás ketté választása. Mások hozzák a törvényeket, és mások alkalmazzák azokat. Ítélkezni nem a nép ítélkezik, mert azt lincselésnek hívják, hanem hozzáértő, a kérdésben feltehetően nem annyira elfogult emberek, a törvények szerint. A Wikipédiában az ítélkezést a népharag végzi, törvények nélkül, elfogultan, önkényesen. Azaz nem igazságszolgáltatás, hanem lincselés működik.
Például a személyeskedést illetően a népharag mindenféle előzetes meghatározás nélkül működik, és persze mindenféle következetesség nélkül. Ráadásul egy teljesen lényegtelen kérdésben, hiszen ez a szócikkek tartalmát nem érinti. A személyeskedés kérdése a Wikipédia közösségének belső kis mondvacsinált problematikája, ami eltereli a figyelemt a valódi gondoktól.
A figyelem hiánya
Az adott körülményeknél fogva a Wikipédiában alig jut idő, figyelem bizonyos dolgokra. Ez adódik először is abból, hogy az embereknek valóban nincs sok ideje a Wikipédiára. Erre azonban rárakódik a rendszer összes hiányossága: a következetlenség, az ad-hoc jelleg, a mechanizmusok hiánya, az átláthatatlanság. Mivel egy csomó minden nincs magas szinten megszervezve, ezért sokmindent egyedileg döntenek el, ami nem csak következetlenséghez vezet, hanem egy csomó időt vesz el. Az, hogy mondjuk egy tartalmi kérdésben nincs általános elv, azt jelenti, hogy különböző szócikkeknél újra és újra vita alakul ki róla, és ráadásul következetlenül lesz eldöntve.
Sok-sok kérdésben mivel nincs meg a rendszer, emberekhez kell fordulni, méghozzá, mivel nincsenek meg a formai előírások, minden egyes ilyen személyes hozzáfordulás rengeteg időt vesz el mindkét embertől. Ez is sok-sok időt vesz el.
Ráadásul a Wikipédia vezető emberei nem éppen a legértelmesebb emberek. A demokrácia hiánya, amiről beszéltem, azt eredményezi, hogy egyszerűen a régi, betokosodott emberek vannak legfelül. Olyan emberek, akik csak egyszerűen előbb voltak ott, közelebb a tűzhöz.
Mivel nincs figyelem, ezért a Wikipédiában az ügyek botrányról botrányra intéződnek. Aki képes a központi felületekre vinni egy ügyet, méghozzá valami botrányos módon, az kap figyelmet. Ez a hiányosság tehát oda vezet, hogy a Wikipédia egy botrány-közösség. Nincs más módja elintézni dolgokat, mivel a kutya sem figyel rád, ha szép csendben, értelmesen elmondod a dolgokat.
Dilettánsok anarchiája
Eleve nem nagyon várható, hogy egy ilyen modern, internetes projectben elismert, képzett tudósok illetve más szakemberek vegyenek tömegesen részt. A Wikipédia nem nyújt nekik olyan személyes elismerést, mint egy saját könyv megírása. Nem nyújt anyagi megtérülést sem, hiszen önkéntes, non-profit alapú. Sokan nyilván idegenkednek attól, hogy a Wikipédia technikai kezelésével megismerkedjenek. Nem feltétlenül az elismert, sokszor idős tudósok azok, akik a technológia legújabb eszközeire rávetik magukat.
Ennek ellenére azért nyilván van sok tudós, akit érdekel a web 2.0, akiben van annyi, közösségi érzés, hogy önkéntesen hozzájáruljon valami értelmes dologhoz, aki nem csak a saját karrierjén dolgozik. Könnyen elképzelhető, hogy a tudományához már eléggé értő, fiatal tudós, aki már számítógépet használ, érdeklik az új dolgok, rá szán hetente pár órát este, hogy hozzájáruljon egy lexikon szerkesztéséhez.
El lenne képzelhető, ha ezért a munkájáért közösségi elismerés járna, ha olyan körülmények között dolgozhat, amely biztosítja neki a könnyű munkát. De mit kap e helyett? Azt, hogy az értékes óráiban létrehozott tartalmat dilettánsok elrontják, hogy nincs elismerése, mert hozzá nem értő, nagyhangú dilettánsok lehurrogják, hogy nincsenek meg a megfelelő rendszerek.
Egy elismert tudós egy nagyon komoly közösségben szerzett elismerést. Egy olyan közösségben, amelyet mindenhol komolyan elismernek. Ha egy tudós egy másik közösségbe megy, például egy tévéműsorban nyilatkozik, akkor joggal elvárhat némi tiszteletet, különben nem megy.
Az is igen kényes kérdés, hogy mondjuk egy professzor a Wikipédián eltűrje-e, hogy a diákja ugráltassa, mert ő az adminisztrátor? Egy nyitott, fiatalabb professzor esetleg, talán, ritka esetben elfogadja ezt, de csak akkor, ha a rendszer nagyon jó, a diák nem hülye, és nem él vissza a helyzettel. Nos, a Wikipédiára minden mondható, de ez nem.
E miatt aztán a magára valamit is adó tudós mit fog tenni? Nyilván rövid idő után kiábrándul a Wikipédiából, és nem vesződik azzal, hogy szenvedjen a dilettánsok anarchiájában.
A Wikipédia a helyett, hogy egy jól megszervezett rendszerrel, elismeréssel vonzaná magához azokat a szakembereket, akikre szüksége volna, fórumos hangulatával, botrány-működésével, hiányosságaival, igazságtalanságaival elijeszti.
A Wikipédiának arra volna szükség, hogy ezek a hozzáértő emberek megfelelő támogatást, elismerést, munka-lehetőséget, környezetet kapjanak, és irányítási lehetőséget. Ugyanis ez segítene hozzá magas szintű tartalom létrehozásához.
Természetesen nem arról van szó, hogy hétköznapi emberek ne tudják megírni a cikkek óriási hányadát. De szakemberek tudják ellenőrizni, szakemberek tudják korrigálni, szakemberek tudják a megfelelő hivatkozással ellátni, szakemberek tudják egy egységes, arányos formára hozni, és végül jónéhány kérdésben csak szakemberek tudnak egyáltalán alkotni valamit. A Wikipédiában jó dolog az, hogy akárki dolgozhat, hozzáteheti a tudását, hasznosnak érezheti magát, de hiányzik az, hogy ezt az „amatőr” igyekezetet a szakemberek kontrollálják És itt az amatőr nem pejoratív. Az amatőrökkel csak akkor van baj, ha azt hiszik, pótolni tudják a szakembereket. Egyébként viszont nagyon hasznosak, és megbecsülést érdemlőek.
Taralmi leromlás
Azt hihetnénk, és a Wikipédián sokszor érvelnek is ezzel, hogy mindez nem fontos, mivel a Wikipédia tartalmára nézve lényegtelen. Pedig nagyon is lényeges. Már említettem, hogy a szervezetlenségnek következménye a szócikkek tartalmának következetlensége. Mindenféle tartalmi kérdésekben önkényesen változó megoldásokat találhatunk. A figyelem hiánya azt jelenti, hogy ezek úgy is maradnak. Sokszor egy vitatott kérdésben az nyer, aki tovább bírja türelemmel. Máskor meg egyszerűen az adminisztrátor eldönti, és úgy marad. Ez afféle cenzúra.
A Wikipédiát lexikonként használó ember hamis relatív információkat kaphat a következetlenségekből, és teljesen hamis információkat a bent maradó hibákból, amivel senki nem törődik. Tehát ez már oda vezet, hogy a Wikipédia megtévesztő.
Leírtam, hogy a rendszer hiánya hogyan vezet szakember-hiányhoz, és ahhoz, hogy így nyilván hozzá nem értők írnak szócikkeket.
Wikipédia, a nagy, de elfuserált ötlet
A Wikipédia esetében azt el kell ismerni, hogy nagy ötlet volt. Elődjének, a Nupédia a problémáinak megoldására született. A Nupédia nem növekedett megfelelően egy idő után elhalt. Az érdektelenség megoldására változtatták meg az elgondolást úgy, hogy árki szerkeszthesse a lexikont. A Nupédia szintén közösségi szerkesztésű, de mégis klasszikusan review alapú lexikon volt. Azaz a szócikkeket megírta valaki, aztán felelős szerkesztők döntöttek róla.
A Wikipédiában bárki belenyúlhat a szövegbe. Ez sokat dobott, mivel nyilván aktivizálta a szerkesztőket. Egyrészt azonnal megjelenik a munka eredménye, másrészt kis adagokban lehet hozzá tenni a szócikkhez, harmadrészt mások munkája inspiráló lehet. Sajnos az inspiráció sokszor negatív jellegű: azaz vitára, veszekedésre inspirál. Az emberek leginkább vitatkozni szeretnek, és így lesz a lexikonból fórum.
Jimbo Wales tehát alkotott egy nagyot, de aztán ott hibázta el a dolgot, hogy nem vette figyelembe önnön korlátosságát. Jimbo Wales ugyanis nem az az ember, aki képes volna egy ilyen rendszert tényleg megalkotni. Volt neki egy bizonyos elképzelése, amiben volt egy nagyon jó ötlet, de aztán a többit nem dolgozta ki, vagy rosszul alkotta meg. Az angolszász Wikipédia még talán jó is lehet, nem tudom. Lehet, hogy ott valahogy jobban megvan a konszenzus, jobban kiválasztják ösztönösen a rátermett vezetőket, jobban adnak elismerést a szakértőknek, nem kell mindent törvénybe foglalni. De a magyar Wikipédia biztosan nem jó így.
Lehet, hogy van valahol valami nagyon vékony határ a mindenki számára nyitott, anarchikus, és a klasszikusan zárt enciklopédia-szerkesztés között, amely megfelelően dinamikus, hogy növekvő legyen, ugyanakkor megfelelően szabályozott ahhoz, hogy minőségi legyen. Nme tudom. A Digital Universe látszik egy ehhez közelítő megoldásnak.
Wikipédia: nagy, de csapnivaló, és nem lexikon
Mit eredményez mindez? Azt, hogy a Wikipédia nem éri el eredeti célkitűzéseit sem. A helyett hogy egy minőségi lexikon lenne, csupán az interneten többnyire amúgy is meglévő tartalmak alacsony szintű összeszerkesztése.
Nem mondom, hogy ez semmi. Sokszor hasznos lehet, ha mondjuk egy tudós életéről egy helyen alapinformációkat tudhat meg az ember, és biztosan. Persze a keresőkkel is megtalálhatóak oldalak, ahonnan ezek az információk származnak, de a Wikipédián némileg biztosabbak lehetünk abban, hogy megtaláljuk az alap-információkat. Könnyen meglehet, hogy egy helyen találjuk meg mindazt, ami máshol több helyen van meg. De lehet, hogy annyit sem, mint máshol.
Tehát ha valakinek a lexikon csak arra kell, hogy megnézze, ki mikor született, akkor jó eséllyel használhatja a Wikipédiát. Még itt is érhetik meglepetések, hogy egy fontos tudósról nem talál semmit, egy jelentéktelen hírességről viszont oldalakat.
Jó a Wikipédia arra is, hogy amolyan linkgyűjtemény: könnyen találhatsz linkeket más honlapokra, ahol aztán megtalálhatod, amit akartál. Tehát a Wikipédia egy intelligensebb kereső, mivel emberek egy kicsit megválogatták a találatokat. Csak annyira intelligens azonban, amennyire a dilettánsok anarchiája az: sokszor haszontalan, rossz linkeket találsz, és fontos linket nem találsz meg.
Ezenkívül ingyenes, gyorsan elérhető, szabadon használható.
Amire a Wikipédia biztosan nem használható, az az, amire egy minőségi lexikon igen: arra, hogy megbízható, hiteles információkat találjunk kérdésekben, arra, hogy bizonyos témákról arányos, jól szerkesztett áttekintést kapjunk.
Különösen nem alkalmas ideológiailag terhelt témák, személyekről valamilyen objektív tudás megszerzésére.
Ez igen sajnálatos, mivel hogy a Wikipédia könnyen használhatósága miatt feltehetően gyakran használt eszköz lesz a most felnövő generáció számára. Lesznek úgymond "Wikipédián nevelkedett" emberek. És ehhez képest igen sajnálatos, hogy a Wikipédia csak egy alacsony szintű lexikon.
Pár éve még nagy divat volt szapulni a populáris kultúrát, a kereskedelmi tévéket azért, hogy színvonaltalanok és negatívan befolyásolják az embereket, főleg a fiatalokat, a felszínesség, igénytelenség irányába.
A Wikipédia nem sokkal jobb ezeknél. Lehet, hogy azt kell mondjuk erre is, hogy hát a tömegkultúra már csak ilyen, és ha a Wikipédia amolyan néplexikon, akkor a színvonala is csak ez lehet.
Én azt gondolom, hogy lehetne a színvonala egy kicsit nagyobb, ha a szervezettsége nagyobb volna. Ehhez persze a népnek legalább annyit be kellene látnia, hogy a megfelelő rendszer ehhez elengedhetetlen, és hogy a szakembereket jobban el kell ismernie, és átadni nekik az irányítást. Engedni, hogy a hozzáértők, okosabbak irányítsák a dolgokat.
Nem tűnik úgy, hogy a népben jelenleg meg lenne erre a bölcsesség. A nép csak ritkán, a nagy eredményt elért tudóst sztárolja, és csak azon a felszínes szinten, amíg nem szól ez önkritikáról is.
Konstruktív javaslat
Minden problémára egy ilyen rövid cikkben nem tudok javaslatot adni. Kézenfekvőnek látszanak az alábbi főbb javaslatok.
- A demokrácia kiterjesztése. Azaz minden kérdésről szigorúan demokratikusan kell dönteni. Minden irányelv demokratikus ellenőrzésen menjen át, a törvényhozás legyen az állami törvényhozáshoz hasonló.
- A hatalmi ágak megosztása. Azaz a törvények végrehajtói, az adminisztrátorok, a bíráskodók legyenek külön emberek. A bíráskodók sose legyenek érintve a kérdésben, amelyről ítélnek. Ítélni mindig csak a törvények szerint lehessen, és csak azok alapján. Ne lehessen csak úgy hasraütésszerűen elítélni valakit.
- Minden tisztségviselőt rendszeresen újra kell választani, illetve leváltani.
- A szócikkeknek legyen felelős szerkesztője, ezen szerkesztők megválasztásánál fontos szempont legyen a szakértelem.
Irodalomjegyzék
1. „A feltölthető világ - Web 2.0”: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12407
2. „Homokszem a Wikipediában”: http://it.news.hu/rios3_content.php?mod=10&id=16804
3. „$10m for a Wikipedia for grown-ups”: http://www.theregister.co.uk/2005/12/19/sanger_onlinepedia_with_experts/
4. „Wikipedia Faces Growing Pains”: http://www.wired.com/news/culture/0,1284,66210,00.html
5. „Can you trust Wikipedia?”: http://technology.guardian.co.uk/opinion/story/0,16541,1599325,00.html
6. „Why Wikipedia Must Jettison Its Anti-Elitism”: http://www.kuro5hin.org/story/2004/12/30/142458/25
7. „The Faith-Based Encyclopedia”: http://www.techcentralstation.com/111504A.html
8. „When Information Access Is So Easy, Truth Can Be Elusive”: http://www.technologyreview.com/articles/04/12/ap_2120804.asp
9. „Internet encyclopaedias go head to head”: http://www.nature.com/news/2005/051212/full/438900a.html
10. WikipediaClassAction.org
Aki nem a cikk tartalmához szól hozzá, azt letiltom.
