A honfoglalást leíró Anonymus mintegy mellékesen jegyzi meg az egyik magyar sereg hadjáratáról tájékoztatvan, hogy elfoglalták Spalatót is.
Diocletianus császár spalatói palotájának rekonstruált képe
Spalató nevében illir vagy görög szavakat sejtenek a nyelvészek, amelyek a latin palatium "palota" szóval mosódhattak egybe. A város neve a magyar palota szóval azonos gyökerű.
Könnyen lehetséges, hogy az avar és a honfoglaló eleink számára ez az épület jelenítette meg a palota fogalmát és ennek az épületnek is köszönhető a latin szó magyarosodása. Ez a párhuzam nem lenne meglepő, hiszen van párja is. Opatija neve a magyar településnevekben gyakran előforduló apáti megfelelője. A Bíborbanszületett szerint a horvát tengerparton még 950 táján is éltek avarok. A tudós császár azt is leírta, hogy a horvátok nem bántak szépen a közöttük élő avarokkal. Ha az avarok maradékai később a Duna völgyébe vándoroltak az üldözések elől, akkor ők lehetnek a Horváth nevet viselő mai magyarok ősei.
A kis halászfalut akkor kapta hátára a közismertség, amikor Diocletianus palotát építtetett magának a tengerparton. Öreg napjaira szánta biztos menedékként. A palota déli falát akkor még a tenger mosta és a fal közepén látható ajtón keresztül a tengeren várakozó hajókba lehetett szállni. Ha a szárazföld felől ellenség szorongatta volna a palotát, akkor a felség el tudott volna menekülni az ostromlók elől. Ma már széles, pálmafákkal szegélyezett út vezet el a valaha itt várakozó hajók helyén.
A hatalmas épület meglepően jó állapotú maradványaiban most egy kisvárost találunk, ahol a jobbára épen maradt antik épületekben horvátok élnek, utcáin túristák bámészkodnak megilletődve.
