Hajtsuk meg az emlékezés zászlaját a Magyar Honvédsereg legnagyobb, legfényesebb és egyben legtragikusabb csatái, névtelen hősei előtt.Vérzivataros történelmünkől bőven kijutott nekik...
vitéz Hollósy Kuthy László altábornagy úr emlékére...
Cikkemben igyekszem tárgyilagos maradni, kizárólag a tényekre illetőleg a fentmaradt harcjelentésekre, hadinaplókra elbeszélésekre támaszkodni.A sorozatot nem kronológiai időrendben tárom a kedves olvasók elé.
Az osztrogorski védelem és kitörés.
1943 január 17-20 Osztrogorsk, Don -"kanyar"
A Don parti védelem egyik utolsó szigete Osztrogorsk városa.A német 168. hadosztály mellett ide vonult vissza parancsra a 13. könnyű hadosztály (pk. Vitéz Hollósy Kuthy László vezérőrnagy-jegyezzük meg a nevét) és két gyalogezrede a 7. és a 31. viszonylag rendezetten.Ezt a visszavonulást a tőle délre védelemben lévő 10. könnyűhadosztály már nem tudta végrehajtani.A Kolomejcovo-Puhovo vonalon a doni állások kézbentartásáért vívott négynapi hősies és véres küzdelemben teljesen megsemmisült.A szcsucseji áttörés következtében az orosz támadóhullám túlrohant a városon és körülfolyta azt mint a tenger.Január 17.-én az orosz parlamentereket küldött a város védőihez és megadásra szólította fel őket.Választ nem kapott.Még ezen a napon az oroszok megkezdték a védelem felszámolását a városban rekedt Német, Magyar és Olasz csapatok megsemmisítését.Az Orosz gyalogság végtelen hullámai törtek a város felé több irányból erős harckocsitámogatással.A 7. gyalogezred jobbszárnya meginog az orosz tankok elérik a pályaudvart.Véres közelharcban a pályudvarnál a támadást elreteszelik, Hollósy Kuthy személyesen vezeti a védelmet, fáradhatatlanul az első vonalakban tartózkodik jelenlétével önt erőt a fiaiba.A városban tartózkodó német hadosztály egyenlőre nem lép harcba, a pincék biztonságos mélyén lapít.Az igazsághoz tartozik, hogy a Német (Krais altábornagy) és a Magyar hadosztályparancsnok között a viszony meglehetősen hűvös.Január 18.-án erős orosz tüzérségi tűz fekszik a városon a szovjetek ismét támadnak, a helyzet a vasútállomásnál lassan de biztosan válságossá válik.A helyzetet megmentendő a 31. gyalogezred két zászlóalja vakmerő ellentámadásra indul, véres kézitusában kiverik az oroszokat a városból és elérik az erdedeti állásokat a város szélén.A sikert a lőszerhiány, a mínusz 35 fokos hideg és az ellenséges légierő folyamatos bombázásai miatt nem lehetett továbbfejleszteni.Az ellentámadás során Tormássy-Szávits ezredes a 7. gyalogezred parancsnoka súlyosan megsebesült.A Déután folyamán a várost légitámadás éri, két orán keresztül hullanak a bombák.Sikerül rádiókapcsolatot teremteni estére a 100km-re nyugatra lévő hadtestparancsnoksággal, Hollósy Kuthy légi úton utánpótlást kér ezt Hesszlényi altábornagy nem tudta teljesíteni.Január 19.-én a Magyar csapatok négy támadást vernek vissza emberfeletti hősiességgel.Mivel az összeköttetés a külvilággal megszakadt, élelem, gyógyszer, lőszer fogytán a felmentésre semmi remény ezért Hollósy Kuthy tábornok közös kitörést javasol.Ezt Krais elfogadja megegyeznek január 20. éjszakájában.Egy óra múlva egy Német ezredes jelenik meg a Magyar csapatok harcálláspontján és közli, hogy Krais parancsára átveszi a parancsnokságot a Magyar csapatok felett, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Német kiürítést fedezzék.Hollósy Kuthy éles hangon elzavarja és közli:"Önállóan törünk ki!-Végeztem!" Két óra múlva Krais felhívja Hollósyt és közli beleegyezik a közös kitörésbe.A Magyar csapatok a négy lépcső közül a 3.-ban indulnak.A hadosztályok a város déli kijáratánál csoportosulnak.Először a német hadosztály ürítette ki az állásait, utána sorolnak be a Magyar alakulatok.Az utóvéd hálátlan és véres feladata a 7. gyalogezrednek és egy Német rohamutász ezrednek jutott.Január 20. éjjelén mínusz 40 fokos hidegben megindul a hadosztályok kitörése.A kitörést észlelő szovjet parancsnokság azonnal megteszi az ellenintézkedéseket.Dél felől lovasságot, szemből és északról harckocsikötelékeket vetett be a kitörő csapatok felmorzsolására.A levegőböl a félelmetes frontvadászok a "sturmovikok" támadják a kitörő oszlopokat.A Német elővéd a hatalmas veszteség hatására pánikszerűen özönlik vissza rá a magyar csapatokra.Az őket feltartóztatni akaró Krais altábornagy elesik.Az oszlopok megállnak, erős tüzérségi tűz fekszik a csapatokon, Hollósy Kuthy megpróbál előremenni de elakad a kibontakozó pánikban."Ez volt az egyetlen pillanat amikor a halálra gondoltam"-írja emlékirataiban.A Magyar elővédet képező Duska csoport eléri Injutino vasutállomását.Mindenütt égő roncsok, elvágott torkú német hullák.A csoport állásba helyezi villámgéppuskáit, az Orosz lovasroham véresen összeomlik.Nincs idő tétovázni még nincs nyitva az ostromgyűrű, utat kell nyitni NY-ÉNY irányban.Alig áll fel Duska százados a géppuskától amikor egy tüzérségi gránát mellette robban.Karján mellkasán megsebesül nem engedi, hogy hátravigyék.Eközben az utóvéd 7. gyalogezred lassan hátrál a városból, véres veszeteségek árán fedezi a kitörést.Nem egy harckocsit rohamtávolságból (30m) , kézi páncéltörővel kilőve.A Duska csoport tovább verekszi magát előre, és eléri Novij Oslantól délre a szovjet nehéztüzér állásokat.A százados habozás nélkül, sebesülten kiadja a parancsot:"Szuronyt szegezz!-Rohamra!" A támadók vad üvöltéssel törnek az orosz ütegekre, mire a tüzérek pánikszerűen elmenekülnek.Duska százados reggel 07:45-kor jelenti Hollósy Kuthy vezérőrnagynak:-"Az ostromgyűrű Novij Oslantól délre mintegy 3-4km széles folyosón nyitva!!!" Ezalatt a Duska csoport a saját nehézfegyvereivel lövi az oroszokat fedezve a hadosztályok elvonulását.Az ostromgyűrűt utoljára Fehér Dániel főhadnagy, a ceglédi 7. ezred 2. zászlóaljával hagyta el.A 13. könnyűhadosztály jelentéktelen harcérintkezés után Novij Oszkolnál a 2. Magyar Hadsereg kötelékébe visszatért.
A csodálatos osztrogorski védelem és kitörés nem egyedülálló a doni harcokban.A 13. könnyűhadosztály 12000 katonája egy vesztett csata, lélekölő hatása alatt emberfeletti hősiességről téve tanúbizonyságot megmentette a 2. magyar hadsereg becsületét.
