Minden megváltó választási és kormányprogram ellenére a magyar államadósság lassan eléri a 100 milliárd US dollárt és csaknem teljesen kilátástalanná teszi a magyar nemzet jövőjét.
A fizetett kamatok – mintegy évi 7 milliárd USD - minden többleteredményt és erőfeszítést felemésztenek. Ideje tehát, hogy legalább az alapvető mutatókkal és tendenciákkal megismerkedjünk.
A magyar államadósság alakulását 1990. évtől kezdődően US dollárban számítva mutatom be. Az egyes kormányzati ciklusokat a választás évétől számítom. A racionális gazdálkodás követelményei szerint, a privatizációs bevételeket az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani, ezért az adósságállományt és a nemzeti vagyon értékesítéséből származó bevételt összevontan is vizsgáltam. Az alapadatokat az ÁKK Zrt. az ÁPV Rt. és az MNB nyilvános közléseiből vettem. A rendezés és a számítások eredményeit a következő táblázatban foglalom össze.
Államadósság, 1990-2007.
Mértékegység: milliárd USD
Időszak
Adósság az időszak végén
Változás
Privatizációs bevétel
Vagyonfelélés összesen
Államadósság a GDP %-ában
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
1990.
22,6
5,7
0,0
5,7
66,3
1991.
24,5
1,9
0,4
2,3
74,2
1992.
27,5
3,0
1,0
4,0
78,3
1993.
31,3
3,8
1,8
5,6
88,7
1990-1993 összesen
14,4
3,3
17,7
1994.
33,9
2,6
1,5
4,1
86,0
1995.
33,9
0,0
3,8
3,8
84,3
1996.
29,9
-4,0
1,2
-2,8
71,5
1997.
26,4
-3,5
1,9
-1,6
62,9
1994-1997. összesen
-4,9
8,4
3,5
1998.
28,2
1,8
0,5
2,3
61,1
1999.
27,3
-0,9
0,6
-0,3
60,4
2000.
54,4
27,1
0,2
27,3
54,4
2001.
27,7
-26,7
0,2
-26,5
51,5
1998-2001. összesen
1,3
1,5
2,8
2002.
41,0
13,3
0,1
13,4
54,5
2003.
56,8
15,8
0,7
16,5
56,8
2004.
60,2
3,4
2,0
5,4
60,2
2005.
62,3
2,1
0,8
2,9
62,3
2002-2005. összesen
34,6
3,5
38,1
2006.
68,5
6,2
1,5
7,7
68,5
2007. június 30.
84,7
16,2
Nincs adat.
16,2
Kalkulált, 71,3
2006-2007. június 30. összesen
22,4
1,5
23,9
2002-2007. június 30. összesen
57,0
5,1
62,1
1990-2007. június 30. összesen
84,7
67,8
18,2
86,0
A táblázat adataiból eléggé világos képet nyerhetünk a központi költségvetési gazdálkodás alapirányzatairól és jellegzetességeiről. A „rendszerváltás” óta eltelt időszak egészét tekintve, elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a kormányok gazdaságpolitikája végzetesen felelőtlen és eredménytelen volt, az elmélyült szakmai munka, a tudatos szerkezetváltozás és szabályozási rendszer helyett, általában a hitelfelvétel könnyebb és könnyelmű útját választották. Röpke 18 év alatt a magyar jövő következő száz éve került veszélybe. A privatizációs bevételből – 18,2 milliárd USD - nemhogy csökkentették volna a meglévő adósságállományt, hanem még 67,8 milliárd USD további hitelnövelés is történt és így, összesen mintegy 86,0 milliárd USD vagyonfelélést hajtottak végre. Ilyen körülmények között, a gazdasági növekedés sem tekinthető valósnak, mert főleg az államadósság emelkedéséből származó többletjövedelem és kereslet biztosította annak forrásait, amihez még a magánhitelek gyors növekedését is hozzá kell számítani. (Az önkormányzatok is erősen eladósodottak.)
A táblázatban a kormányzati ciklusok adatainak értékelése és a megoszlások kiszámítása az egyes gazdaságpolitikák főbb vonásairól is egyértelmű képet fest. Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország végromlását a Medgyessy-Gyurcsány-Gyurcsány kormányok és a mögöttük álló koalíciók okozták, amelyek a nemzeti vagyon feléléséből 72 %-kal részesednek, amihez nem kell, de nem is lehet elfogadható magyarázatokat, vagy reális megjegyzéseket fűzni. Ehhez képest, az Antall-Boros kormány tevékenységét jellemző 21 %-os közrehatás igazán csekélységnek mondható, noha az akkori feltételek és körülmények a lehető legrosszabbak voltak. Horn Gyula miniszterelnök kormánya a privatizációs bevételek több mint felét valóban az adósságállomány csökkentésére fordította és így a vagyonvesztés – 3,5 milliárd USD, 4 % - nem volt jelentős. (Persze, ezzel összefüggésben a Bokros-csomagról sem szabad megfeledkezni.) Az elemzés alá vett időszakban Orbán Viktor miniszterelnök kormánya volt a legtakarékosabb és a legmegbízhatóbb, minimális privatizációs bevétel mellet egészen kicsi volt a vagyonfelélés, 2,8 milliárd USD, 3 %. (Az ország készen állt az Euro bevezetésére és természetesen az Unióhoz való csatlakozásra.)
Végül, érdemes egy kis figyelmet szentelni a táblázat utolsó oszlopában szereplő mutatóknak is, amelyek a GDP arányos eladósodottság mértékét tükrözik. Az itt tapasztalható tendenciák nagyjából igazodnak az előbbiekben ismertetett irányzatokhoz. Látható, hogy az államadósság aránya ismét a 18 év előtti értékekhez közelít, ami a gazdaságpolitika megalapozatlanságára utal.
