Szép történet. Az indiánlány megmenti a telepesek életét. Boldog házasság egy gyarmatosítóval és happy end… vagy mégsem?
Kolumbusz Kristóf után özönlöttek a spanyol és portugál gyarmatosítók a mai Latin-Amerikába. A kard és kereszt árnyékában pusztultak a született amerikaiak, az indiánok. 1494-ben a pápa az egész Európán kívüli világot felosztotta a két katolikus királyság között. Ehhez persze a többi feltörekvő tengeri hatalomnak is volt hozzáfűzni valója. Egy évszázadon belül a legyőzhetetlen Armadát mégis legyőzték az angol partoknál. Új korszak kezdődött…
Észak-Amerika majd egy évszázadnyi lélegzetvételnyi időt kapott. Itt nem voltak hatalmas városok, aranybányák. De lassan elkezdődött Észak-Amerika meghódítása is. Évszázadokkal később kiderült, hogy a hatalmas (néptelen?) terület az igazi aranybánya, az ígéret földje… A spanyolok dél felől, Florida, illetve a mai Mexikó felől érték el az észak-amerikai törzsek területeit. A navahok és apacsok fél évezredes harca már ekkor elkezdődött. A franciák majdnem a vikingek útvonalát követték és a mai Kanada területére léptek először. Az angolok, hollandok, pedig a keleti partot érték el.
Az angol kormány 1577-ben engedélyezi Humphrey Gilbertnek, hogy települést hozzon létre Észak-Amerikában. Az első angol gyarmat, talán
Vinland
közelében,
Új-Fundlandon
jött létre 1583-ban. Vajon találkoztak itt a telepesek indiánokkal? Bizonyára, hiszen a vikingeknek fél évezreddel korábban nem sikerült tökéletesen az indiánírtás. Adatokat ennek ellenére nem találtam a gyarmatosításról. Mindenesetre ma félmilliós lakossága angol és francia származású kanadaiakból áll.
Sir Walter Raleigh
1584-ben már eljutott a mai Virginai állam területére. De az első kolóniát 1607-ben alapították meg. Jamestown városa az akkori
angol királyról
kapta a nevét.
A telepesek és az indián törzsek hamarosan konfliktusba keveredtek. A történetet sokan feldolgozták.
Gyerekkoromban olvastam Rónaszegi Miklós könyveit: Az indián hercegnő; Az indián halál; mely az első angol gyarmat életét mutatja be egy hajósinasból gyarmatossá vált fiú reménytelen szerelmén keresztül. Tom Savege nem találta meg Pocahontas szerelmét, de megismerkedhetünk az indiánok hercegnőjével és John Smith-szel, a legendás kapitánnyal, aki kalandos élete során még Erdélyt is megjárta. Küzdött a törökök ellen és egy hőstettéért, állítólag Báthory Zsigmond még
nemesi oklevéllel is
kitüntette.
Vagyis az Újvilág meghódításában még egy magyar nemes is részt vett. Kétes dicsőség… Egy kis bulvár: lehet, hogy
tömeggyilkos is volt?
vagy inkább hős?
Disney-ék 1995-ös
animációs filmjében Az indián lány és a hős kapitány romantikus kapcsolatán szipoghatunk. Kisállatok, zene és mindenki boldog… Akkor miért nincsenek ma már powhatánok Virginiában? Sőt, még elkészült a Pocahontas II. c film is. Ha az indián hercegnő nem halt volna meg fiatalon, lehet, még néhány rajzfilm készült volna a kalandjairól…
Természetesen nem csak ezek a filmek készültek a témáról. Az egyik legjobb Terrence Malik
Újvilág c.
filmje mely azért nem lett nagy sláger, amiért a rendező másik filmje, Az őrület határán sem. Nagyon más szemszögből mutatott be egy-egy dicsőséges történelmi helyszínt. A II. Világháborús filmjében, míg Ryan közlegényt a hősök megmentik, nála a Csendes óceáni hadszíntéren a hősök egyszerűen meghalnak. Az
Újvilág c
. filmjében is elsősorban a kultúrák találkozása és az ebből eredő konfliktusok érdekelték.
Keleti Chickahominy és Mattaponi indiánok
Konfliktusok pedig voltak a szűz királynőről elnevezett gyarmaton. Éhinség, járványok és az indiánok támadásai tizedelték az első telepeseket. A Powhatan, vagy poheten indiánok egy 30 törzsből álló szövetsége élt Virginiában. Ők voltak így az elsők, akik kapcsolatba kerültek az angolokkal. Legendás főnökük volt Wahunsunacock volt, aki uralkodása alatt a törzsek virágkorukat élték.
John Smith-et elfogták, de a 13 éves Pocahontas közbenjárására kiszabadult. A kis indián lány segítette a telepeseket, csitultak a konfliktusok. Később ő kikeresztelkedett és megházasodott John Rolf-fal (hol volt már ekkor John Smith….)
A pohetének főnökének halála után új törzsfőnök került a törzsszövetség élére.
Opechancanough ideje alatt tört ki az észak-amerikai kontinens első háborúja, a pohetén-angol háború. A háború váltakozó intenzitással zajlott 1622-1644 között. Az 1622-es indián támadásban kb. 350 telepes, a gyarmatosok harmada halt meg. 1625-ben Wyatt kormányzó csapatai rajtaütöttek a pamuki falun, megölve ezer indiánt. 1644-ben közel 400 telepes halt meg. A nagy mészárlások ellenére az indián törzseket lassan felőrölték. A pohetén törzsszövetség a század középre elvesztette jelentőségét. A kb. 100 éves Opechancanough 1646-ban halt meg Jamestownban. Egy öreg indián, aki emlékezett még az angolok előtti időkre…
A pohetének nagy része elpusztult, kisebb részük beolvadt a telepesek közé. Javarészt csak a neveik maradtak fenn pl. a Powhatan megyében, településnevekben.
Maradékaik ma is élnek Virginiában. Jelenleg Virginiában 7,6 millióan élnek. Amikor az első telepesek megjelentek Virginiában a pohetének kb. 9 ezren élhettek. A háborúk után talán
2000 indián maradhatott.
Jelenleg
8 törzs
maradékai élnek Virginiában.
A Chickahominy törzsnek kb. 900 tagja él a törzsi központ környékén és még néhány százan szétszóródva az Államok területén.
A Keleti Chickahominy törzs tagjai 2002-ben vásároltak egy 41 acre-s területet. A törzs 26 tagja részt vett az I. Világháborúban (alkalomadtán majd beszélhetünk a navajo és komancs kódbeszélőkről is.)
A Mattaponi indiánok rezervátuma 1658-tól eredeteztethető. Bár a törzsnek több, mint 450 tagja van, százan sem élnek a 150 acre területű rezervátumban. 1 acre = 4 046.85642 m 2
A Monacan Indian Nemzet tagjai 20 éve 1700 főt számláltak. A Nansemond törzs tagjai kb. 1200-an vannak. A Pamunkey törzsbéliek 1200 acres rezervátumának eredete a XVIII. Századra nyúlik vissza. Jelenleg itt 31 család lakik, és sok pamunkey az állam más részein él. Rappahannock törzs maradéka arról híres, hogy jelenleg egy női törzsfőnökük van. Még a Felső Mattaponi törzs maradékai élnek az államban. A törzsek tagjainak nagy része a helyi baptista, vagy metodista egyházak tagjai.
Vagyis a 7,6 milliós Virgina lakosságának egy ezrelékét sem érik el az őslakos indiánok…
