Onogesisus a hun csapatok vezére volt Attila idejében. A nevét elemezve többet tudunk mondani a hunok nyelvéről és a finnugrista blöff megalapozatlanságáról.
A tudományos alapokat nélkülöző finnugrizmus legfőbb törekvése a krónikáinkban olvasható magyar-hun azonosság tagadása. A hun történet egyik név szerint ismert szereplőjét, Onogesiust is idegennek - azaz nem hunnak és nem magyarnak - tartják többnyire.
Onogesius a hun csapatok fővezére volt Attila idejében. Nevének megértését segíti, hogy a személyneve egyúttal a méltóságát is jelölhette, mert a korabeli feljegyzésekben (a hun utód népeknél) ez a gyakorlat előfordul. Például Zabergán nevében a szabír kán kifejezés rejtőzik; s a Csaba királyfi, vagy a Kuber nevet is a szabír nép vezetői kapták.
Bóna István régész azon az alapon tartotta őt görög-latin(?!) származásúnak, hogy Onogesius kőből építtetett magának fürdőt. Ezen az épületes finnugrista okoskodáson azáltal kaparhatjuk meg a mázt, ha megvizsgáljuk az Onogesius név elemeit és azok jelentését.
Az összetett szó us végződése nyilvánvalóan nem tartozik az eredeti hun névhez, csupán a hun méltóságnevet feljegyző Priskos rétor tudós hozzátoldása lehet. A hun név tehát csak Onogési, vagy ehhez hasonló alakú lehetett.
A név első ( ono) eleme a hun népnév változata, amivel a hun utód onogurok (hun ogurok) nevében is találkozunk. Ez a népnév a magyar hím és kan (valamint a -kány, vö: párkány, stb!) szavak rokona, eredetileg "férfi/ember", esetleg "kiemelkedés" jelentésű volt.
A gesi utótag megfejtése jelenti a nagyobb feladatot, de ez sem megoldhatatlan. Értelmét az Őrségben, a
veleméri
Both Pál szomszédomtól hallott gyű tájszó segít megvilágítani. Pali bátyám a "fa gyűje" kifejezést használta s ez alatt a fatörzs belső, vaskeménységű, gyantával átitatott, időjárásnak és szúnak jobban ellenálló részét értette. A köznyelvben használt szavaink közül véle rokon lehet a gyökér és a gyök szavunk is.
Az így megtalált gyű/gyö szógyök tehát az eredetit, a keményet és a központit jelölheti.
A szemantikai kapcsolat nyilvánvaló, hiszen a hadseregeken belül is az arcvonal központi részén volt azon vezérek tartózkodási helye; akik a legkeményebb küzdelmekre voltak képesek; akik az egész hadjárat kezdeményezői, irányítói voltak; s akiknek a hozzáértése és ereje a győzelmet is garantálhatta.
Azaz Onogesius nevének második szava a győző, győztes, győzelem szavak tövével is rokonságban lehet. Kitűnő szó a hun vezér méltóságnevéhez. Mai nyelvünkben a királyaink által viselt Géza név őrzi e méltóságnév emlékét (hasonló lehet ehhez a Béla és a Gyula nevek szerepe is, amelyek szintén korai méltóságneveink maradékai lehetnek).
Az Onogesius név tehát mai magyarsággal Hungyőző ( Hungéza) értelmű. A név megértéséhez nincs szükségünk szótárra, különösen idegen nyelvűekre nincs. Ami azzal a következménnyel jár, hogy eggyel több okkal feltételezhetjük a hunok magyar nyelvűségét. A hunok nyilván azért nevezték el magyar szavakkal az egyik legfontosabb méltóságukat (a fővezért), mert magyarul beszéltek s ez tűnt számukra kézenfekvőnek.
Azt talán mondanunk sem kell, hogy Onogesius neve akkor is magyar, ha - a későbbi finnugrista prekoncepciókra mit sem adva - kőből készített magának fürdőépületet. S megkockáztathatjuk, hogy ezen az sem változtatna semmit (az épeszű - azaz nem finnugrista - emberek táborában) ha a régészek egy bidét is kiásnának Onogesius egyelőre meg sem talált fürdőjének romjai között.
