A két Grétsynek ajánlom, minden tisztelet nélkül *** A FINNUGOR ELMÉLET ALKONYA című, könyvesbolti forgalomban kapható egyetemi jegyzet részlete
A finnugrista időrend
Az uráli és a finnugor "alapnyelvek" korát 6 000 – 8 000 évre becsülik annak ellenére, hogy az íróasztal mellett kitalált "uráli-finnugor nyelvcsalád" keltezésére az égvilágon semmiféle belső támpont sem kínálkozott, az eredetileg felhasznált külső támpontok pedig utóbb tévesnek bizonyultak.
Ez a siralmas helyzet abból adódik, hogy az uráli-finnugor nyelveknek – az egyetlen magyaron kívül, amelynek legkorábbi (elismert) írásos emlékei még legalább az egy évezredet elérik – gyakorlatilag nem voltak nyelvemlékei (a székely rovásírással és előzményeivel írt feliratokkal, amelyek tízezer évesnél is idősebb nyelvemlékeket őriztek meg, és ezáltal lényegesen új megvilágításba helyezik a nyelvtörténetet, a finnugrista „nyelvtudomány” nem foglalkozik).
Így tehát az uráli-finnugor nyelvcsaládi hipotézis felállításánál a finnugrisztikának egyszerűen semmiféle belső "fogódzó" sem állt rendelkezésére, amelyhez a feltételezett "uráli" és "finnugor" alapnyelvi fokozatok korát viszonyíthatták volna. Ebben a kényszerhelyzetben a finnugristáknak a kölcsönszavak segítségével az indogermán időrendhez kellett igazítaniuk az uráli-finnugor időrendet.
Vagyis az uráli-finnugor nyelvcsalád időrendje – nyelvemlékek híján – az indogermán nyelvcsalád időrendjétől függően került meghatározásra. Az indogermanisztika azonban a XIX. században tévesen határozta meg a saját időrendjét. Akkoriban még régebbinek, kb. 8-10 000 évesnek vélték az indogermán nyelvcsaládot s erre az időrendre "akasztották rá" az uráli-finnugor nyelvcsalád időrendjét.
Mivel a modern indogermanisztika az indogermán nyelvek kialakulásának kezdeteit már nem 8 000 –10 000 évvel ezelőttre, hanem csak a Kr. e. II. évezred elejére keltezi, ezért az uráli és a finnugor alapnyelvek időrendje megbukott.
Götz László szerint ezzel az új indogermanisztikai időrenddel párhuzamban a "finnugor alapnyelv" korát is le kell szállítanunk kb. a Kr. e. II. évezred derekára, mert az uráli-finnugor nyelvcsaládi időrend egyedül azon a feltevésen alapul, hogy egy sor ősiráni szó akkor került volna át jövevényszóként a finnugor népek nyelveibe, amikor ez utóbbiak az úgynevezett "finnugor alapnyelv" korában állítólag még együtt éltek. Az indoeurópai nyelvek kutatói azért beszélnek még mindig "finn-ugor" vagy "uráli" alapnyelvi hatásokról az indoeurópai nyelvek areális nyelvkiegyenlítődési folyamatainál, mert ellenőrzés nélkül átveszik az "uráli" és a "finnugor" nyelvcsaládi alapnyelvek XIX. századi eredetű fantasztikus időrendjét, amelyet a finnugrisztika még ma is változatlanul hirdet. Az indoeurópai nyelvekre a Kr.e. 2. évezredben a finnugrisztika által kitalált "uráli" illetve "finnugor alapnyelv" nem gyakorolhatott hatást, Nagy Gézáék ugor-magyar nyelvcsoportja (a létező andronovói kultúrkör) azonban igen, amelynek a kora is megfelel az indogermanisztika által feltételezett uráli-finnugor hatás időrendjének.
A magyar nyelvfejlődés korszakolását segíthetné az írástörténet is, ha a magyar nyelvtudomány figyelemre méltatná a székely rovásírás kapcsolatrendszere és párhuzamai által felkínált segítséget. Ez azonban mindeddig elmaradt, mert az akadémikus „tudomány” képviselői a szkíta és hun ősöket feltételező hagyomány tagadását fontosabbnak tekintik a létező adatok felhasználásánál. . .
