Az emberek többsége küszködik ilyen-olyan emésztési problémával. Ezért fontos megismerni, hogy a táplálék feldolgozása a szervezetben milyen folyamatokon át történik meg.
Mit kell tudni az anyag-átalakításról (emésztésről)?
Amikor a táplálék bekerül a szervezetbe, a különböző szervek megkezdik annak feldolgozását, vagyis szétválasztják a hasznosítható tápanyagokat az értéktelen anyagoktól. Ez a „technológia” az emésztés.
Az emésztés az anyagcsere része. Az a folyamat, amikor a szervezet által felvett táplálék oldható alakba megy át és a belőle kioldott, a szervezet számára hasznosíthatóvá tett tápanyagokat a sejtek magukba fogadják. Az emésztés az emésztőrendszerben történik, amely tulajdonképpen egy kémiai finomító, ahol a szervezet a saját tüzelőanyagát állítja elő a szolgáltatott nyersanyagokból.
E folyamat az anyag mechanikus darabolásával (a rágással) kezdődik, majd az emésztőnedvek (a nyál, a gyomornedv, a hasnyálmirigy váladék, az epe és a bélnedvek) kémiai behatásával folytatódik.
A vegyi átalakulás során a fehérjék aminósavakra, a szénhidrátok egyszerű cukorfajtákra, a zsírok glicerinre és zsírsavakra hasadnak szét. E hasítások víz felvételével és emésztő fermentek közremûködésével mennek végbe, miközben a táplálék végighalad a tápcsatornán (emésztőcsatornán), amelynek egyes szakaszain különböző időtartamig tartózkodik.
Az emésztőcsatorna különálló szervrendszerként végzi a táplálék felvételét, a tápanyagok felszívását és a salakanyagok kiürítését, mégis ezer szállal kapcsolódik a szervezet egészéhez. Az emésztőnedvek elválasztása, a nyelőcső, gyomor- és bélműködés, továbbá a székletürítés függ agykérgünktől, érzékszervi benyomásainktól, hangulati állapotunktól és mindenekelőtt a vegetatív idegrendszer működésétől.
AZ EMÉSZTŐCSATORNA A FELNŐTTEKNÉL EGY KB.10 MÉTER HOSSZÚ ÜREGES CSŐ, AMELY A SZÁJNÁL KEZDŐDIK, ÉS A VÉGBÉLNÉL VÉGZŐDIK Ez a cső mintegy futószalagként működik, ahol a továbbítás a belső izomzat segítségével történik. A KÜLÖNBÖZŐ ÁLLOMÁSOKNÁL KÉMIAI ANYAGOK LEBONTJÁK A PÉPALAKBAN ARRA HALADÓ ÉTELT, (IDŐNKÉNT ELEGYÍTVE ÉS FELOLDVA, MÁSKOR HOZZÁADVA, VAGY ELVÉVE KÜLÖNBÖZŐ ANYAGOKAT ÉS SZEREKET). Ezáltal a test számára hasznosíthatóvá válik a bevitt táplálék jelentős része.
A tápcsatorna részei:
1/ SZÁJÜREG, amelybe több nyálmirigy önti a váladékát, és ez nyállá áll össze. A naponta elválasztott nyál mennyisége 7 dl. A nyál összetétele a szerint az inger szerint változik, amely a nyálfolyást kiváltotta. Lehet védő, vagy öblítő nyál és emésztőnyál. A szájüregben a táplálék péppé alakul át a feldaraboló rágás és a nyálkeveredés révén.
2/ GARAT: a szájüreg hátsó részének folytatása, amely a nyelőcsőbe vezet. A táppép ezen keresztül halad a nyelőcsőbe.
3/ NYELŐCSŐ: (30 cm hosszú, 1,5 cm átmérőjű, sima izomzatú cső, mely a rekesz résén át a gyomorba vezet). A táppép a nyelés révén jut le a gyomorba.
4/ GYOMOR: (30 cm hosszú, 13 cm átmérõjû, 300 g súlyú, több izomréteggel megerõsített zsák, amelynek befogadó képessége kb.2,5 l). A hasüregben helyezkedik el, a rekesz alatt a baloldalon. A gyomorban a táppépet a gyomormirigyek által termelt gyomornedv vegyileg tovább bontja. A gyomornedv vízből, sósavból és a pepszin fermentből jön létre. A naponta elválasztott gyomornedv kb. 1,5 liter. A gyomorizomzat szabályos mozgása gondoskodik a gyomortartalom és a gyomornedv keveredéséről
A gyomorban a táppép a táplálék jellegétől, felszívódó képességétől fügően KÜLÖNBÖZŐ IDŐTARTAMIG tartózkodik. A továbbhaladás akkor történik meg, amikor a gyomornedv „elvégezte” munkáját. A jó emésztés mind a kelleténél hosszabb, mind pedig a rövidebb tartózkodást kizárja.
Az ételek és italok tartózkodása a gyomorban (kifejezi az emésztés nehézségi fokát is)
1/ 1-2 óra hosszan: víz, bor, sör, fekete kávé, húsleves, rizs, lágytojás
2/ 2-3 óra hosszan: tejszínes kávé, kakaó, rántotta, palacsinta, borjúvelő, főtt hal, kelvirág, spárga, burgonya, fehér kenyér.
3/ 3-4 óra hosszan: fogoly, csirke, főtt marhahús, borjúsült, sonka, fekete kenyér, karalábé, sárgarépa, paraj, alma, retek, uborkasaláta.
4/ 4-5 óra hosszan: sült marhahús, libasült, kacsasült, sóshering, lencse, borsófőzelék, zöldbab, pácolt hús
5/ Ennél hosszabban, mintegy 8 órán át: olajos hal
5/ BÉLRENDSZER: amelynek az összes hossza 7-9 méter, a súlya pedig 2-2,5 kg. A belek helyzetét az őket sálszerűen körülvevő hashártya kettőzet, a bélfodor szilárdítja meg, ez vezeti a bélhez a vér- és nyirokereket és az idegeket is.
A bélrendszer maga is több részbõl áll:
5/1 A vékonybélből, amelynek részei a nyombél (duodenum = 12 ujjnyi bél), az éhbél és a csípőbél (ez számos mozgékony kaccsal kitölti a hasüreget.)
A nyombél a vékonybél legfelső szakasza, ide torkollik be a hasnyálmirigy és a máj (epevezeték) kivezető csöve. A hasnyálmirigy váladéka a keményítõt szőlőcukorrá, a fehérjéket peptinné és albumozokká, a zsírokat glicerinné és zsírsavakká bontja le, mert így a szervezet sejtjei által közvetlenül felszívhatóvá válnak.
A vékonybél hossza 5-7 méter, ezen belül az éhbél hossza 30 cm. A vékonybél felületét több millió bélbolyh borítja, amelyek állandó mozgásban vannak és felszívják az érkező táplálékot.
A vékonybélben a táppép bélnedvekkel keveredik, majd továbbhalad a bélizomzat hullámzó mozgása révén. A béltartalom a vékonybélben 4-5 óra hosszat tartózkodik. Ha az emésztés kémiája felborul a vékonybélben erjedő és rothadó ételek miatt, akkor olyan anyagok keletkeznek, amelyek irritálják a bél finom felületét. A vékonybél ekkor vagy igyekszik ezen anyagoktól gyorsan megszabadulni (hasmenés, illetve hányás), vagy görcsösen elzárja a kivezető utat (székrekedés). Tehát a vékonybél a test védekező rendszerének első vonala!
(Aki idáig elolvasta, 30 napon belül jelentkezhet egy korsó sörért).
5/2 A vastagbélből, melynek hossza kb. 1,5 méter. Ebben a bélszakaszban tulajdonképpen emésztés már nincs, itt a víz szívódik fel és az erjesztő és rothasztó baktériumok elbontják még az utolsó hasznosítható anyagokat, majd a maradék, hasznosítatlan anyag a végbélen át kiürül. A vastagbélben a béltartalom 8-12 óra hosszat tartózkodik.
6/ MÁJ (30 cm hosszú, 20 cm széles, 1,5 kg súlyú szerv, az emberi szervezet legnagyobb mirigye, amely a hasüreg jobb oldalán helyezkedik el. Lebenykékbõl tevődik össze, ezekben az egyes májsejteket hajszálerek veszik körül, melyek a bél ereiből érkező vörösvértesteket szállítják. A májsejtek epét termelnek, amely az epeutakban gyűlik össze. Az epeutak az epevezetékben egyesülnek, amely a nyombélbe (duodénumba) elvezeti az epét.
A máj szerepe
- Egyrészt szűrőszerep a bél és a vérkeringés között, vagyis megtisztítja a gyomorból, a bélből és a lépből eredő vért a nem hasznos anyagoktól, mérgektől.
- Másrészt termeli a zsíremésztéshez nélkülözhetetlen epét.
- Harmadrészt vértároló medence, a keringés szabályozása érdekében, vagyis zsír, szénhidrát és főleg glikogén raktár (a glikogén a működő izmok üzemanyaga, ugyanis a máj a vérben keringő szőlőcukor egy részét glikogénné alakítja át és elraktározza).
Látható, hogy a máj a szervezet központi kémiai laboratóriuma és legfontosabb méregtelenítője. Amíg a máj egészséges, a vér tiszta marad. Ha a máj megbetegszik, a mérgeket nem tudja maradéktalanul kiszűrni, így mérgek kerülnek be a keringési rendszerbe és ez rombolást, végső soron halált okoz! A MÁJ TEHÁT A VÉDEKEZŐ RENDSZER MÁSODIK VONALA!
Ha a fehérjék, zsírok, cukrok és keményítők elégtelen emésztéséből származó káros és irritáló anyagok a máj nem kielégítő szűrése miatt bekerülnek a véráramba, akkor ez felfokozott működésre serkenti a belső elválasztású mirigyeket (endokrin mirigyek), amelyek védekezni kezdenek. Ez a védekezés arra irányul, hogy az irritáló és káros anyagokat közömbösítse és kilökje a szervezetből. A belső elválasztású mirigyek (melyek közül a téma szempontjából a legfontosabbak a mellékvese, a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy (vagyis a hipofízis), de ide tartoznak pl. a női és hím ivarmirigyek is), a termelt hormonokat kivezető út hiányában közvetlenül a vérbe adják le, vagyis a vér biológiai üzenetvivői.
A VÉDEKEZŐ RENDSZER HARMADIK VONALA TEHÁT A MÁR KIS MENNYISÉGBEN IS HATÁSOS HORMONOKKAL OPERÁLÓ BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYRENDSZER!
7/ EPEHÓLYAG (10 cm hosszú, 4,5 cm széles körte alakú zsákocska). Ebben gyűlik össze a felesleges epe, itt besűrűsödik, és amikor szükség van rá, a nyombélbe (duodénumba) űrül.
8/ LÉP (13 cm hosszú, 8 cm széles, 4 cm vastag, 17 dkg súlyú szerv, amely a hasüreg bal oldalán, közvetlenül a rekeszizom alatt fekszik. Nyiroktüszőkbõl áll, ezekben fehérvérsejtek képződnek és az elhasználódott vörösvértestek feloldódnak. Az ekkor felszabaduló vas a lépben felhalmozódik.
A lép szerepe tehát a vasanyagcsere szempontjából is jelentős.
9/ HASNYÁLMIRIGY (15 cm hosszú, 3-9 cm széles, 2-3 cm vastag, 7,5 dkg súlyú mirigy, amely a gyomor mögött, a 2. ágyékcsigolya magasságában helyezkedik el. Váladékát a duodénumba üríti és ott fontos szerepet játszik az emésztésben.
10/ VESÉK (11 cm hosszú, 6 cm széles, 4 cm vastag páros szerv, amelyeknek a súlya 15-15 dkg.), a test egyik legösszetettebb szervei. A szervezet bab alakú nagy mirigyei, melyeket zsírpárna vesz körül, s a hátulsó hasfalon, a rekeszizom alatt helyezkednek el, a felső ágyékcsigolyák két oldalán. A külső veseszövet finom csatornácskák nagy tömegéből áll, (több millió önálló szűrőegység). Itt zajlik le a vizeletképzõdés, ahonnan a vizelet a vesemedencébe kerül, majd a húgyhólyagba csepeg és húgyvezetéken át kiürül a káros anyagokkal együtt.
Szűrőszerepük van, napi mintegy 1000 liter vér áramlik rajtuk keresztül, melyből kiszűrik a felhasználhatatlan, vagy káros anyagcseretermékeket (különösen a sóoldatokat). A vérből kitisztított káros anyagok az érfalon át kilépnek a vérkeringésből és a vizelettel távoznak, a megtisztított vér pedig a hajszálérhálózaton keresztül a vénákba jut, majd innen visszakerül a nagyvérkörbe.
Minden folyadék, amely a szervezetbe jut, a gyomron, és a beleken keresztül a vérkeringésbe kerül, így jut el a vesékbe, ahol a kiszűrés és a kiválasztás ténylegesen megtörténik.
A folyadékokban lévő mintegy ötvenféle vegyületet a vesék képesek szelektálni hasznosság szempontjából.
Az EMÉSZTÉS az anyagcsere fontos része. Az emberek nagyobb része küszködik ilyen-olyan emésztési problémákkal. Talán segíti a táplálkozási szokások helyes kialakítását, ha ISMERJÜK ÉS TUDJUK A SAJÁT SZERVEZETÜNKBEN ZAJLÓ FOLYAMATOKAT!
Ez a tudatosság az egészség megőrzésének egyre inkább fontos eleme lehet.
A következő részben a TÁPLÁLÉKOKRÓL lesz szó, tehát arról, amit megeszünk a táplálkozás során.
